Ez a rövidke írás is egy ideje már kering bennem..
mostanra letisztult..
talán..
És a gondolatisága az úgy folytatódott.., hogy legutóbb amikor egy számomra kedves városban jártam, akkor a vasútállomás és a célállomás közötti egyik útvonalat ha választom, akkor érintem a városban lévõ délelõtti lomi-t. (Lomi, az az önszervezõdõ 'piac', ahol a külföldi (itt fõleg ausztriai) lomtalanításokból származó tárgyak gazdát cserélnek.) Izgalmas 'állomás, miért hagynám ki, jópárszor sikerült már fillérekért kincseket találnom, könyvritkaságot (sajnos a könyvekre nagyon rájár ennek az elektronikus világnak a rúdja..), bakelit lemezt, ki nem bontott magnókazettát vagy éppen 2000 darabos kirakót.. és nem csak a fillérek miatt, hanem mert igyekszem a 'minimálszemét' vagy szép idegen szóval 'zerowaste' szellemet amikor csak tudom, gyakorolni.. Kettõs az érzet.., mert valakinek az otthonában már jártak ezek a tárgyak, rajta hagyva annak az otthonnak és tulajdonosának a lenyomatát.., majd bekerül az én otthonomba is.. és én is egy lenyomatot teszek rá addig amíg nálam van.. majd onnan is kikerül.. és a forgás folytatódik..
1x egy ismerõsöm mondta, hogy a mástól kapott vagy éppen vásárolt használt ruhák is már egy energiamintázatot viselnek, ami ránk nézve nem biztos hogy jó.. szemben a boltokban vásárolt új holmikkal.. azonban visszadobtam a labdát.. vajon a távoli országokban a gyermekmunkaerõ által fillérekért vagy egy tál lencséért készített, majd itthon a boltok polcain új holmiként (esetleg méregdrágán) eladott cipõknek, ruháknak vajon milyen az energiamintázata.. sikerült elgondolkodtatnom..
Ezeknek a szösszenet írásoknak is nem titkolt célja az elgondolkodtatás..
Ezen elég hosszúra sikerült bevezetõ után.. ami most arra késztetett, hogy régóta kavargó gondolataimat írásba öntsem, az a legutóbbi lomis negyedóra volt..
A kínálatban a ruhák között legfõképpen gyermekholmik és fekete színū gyászruhák voltak.. meg is állapítottam magamban, hogy a kereskedõk a kínálatot igazítják a kereslethez.. milyen leleményesek. Végülis ebbõl élnek (na emiatt is szoktam vásárolni náluk, mert családokat tartanak el).
Azonban a fekete ruha nagyon szemet szúrt.. nem szokott ennyire szemet szúrni.. illetve nem is szokott a kínálatban az átlagnál több lenni, most azonban dömping volt fekete ruhából.. vajon az elmúlt 2 év fura cowid idõszaka az átlagnál több halottat 'eredményezett'?.. és vajon észrevette ezt más is?.. nem csak a lomi kínálatában 'tükrözõdött' a fekete, hanem a kisvárosban a járókelõk egy részének öltözetében is.., soha nem találkoztam egy napon belül ennyi gyászolóval..
Talán azért reagáltam én is érzékenyebben a feketére, mert a gyász érint engem is..
és 'a tél temet'.. 'a március elvisz'.. mondja a népi bölcselet..
a lomi pedig tükrözi az éppen aktuális helyzetet..
Vajon szükségünk van annyi tárgyra, amivel körülvesszük önmagunkat?.. annyi ruhára, cipõre, élelmiszerre, amit a tárolóink rejtenek?.. vajon?..
ha Devecserben jársz, 1x érdemes ellátogatni az ottani lomiba.., hatalmasra nõtte ki magát, és szinte mindent találsz, amit csak szeretnél.., na és itt megvalósul a valódi újrahasznosítás, az igazi körforgás.. a tárgyak több élete.. errõl egy közgazdasági tanulmányt is lehetne írni, hogyan is mūködik mindez a gyakorlatban.. (fentebb írtak nem Devecserben tett megfigyelésemrõl szólnak).
Szeretettel mára, Rita Monika
esszenciaajánló: Galagonya (Crataegus - Holy Thorn): "Lazíts az akadályokon, melyek elnyomják a barátságot és szeretetet. Találj rá a másokkal való együttérzésre, érd el és fejezd ki a feltétel nélküli szeretetet. Nyisd meg a szívedet az elfogadásnak és a feltétel nélküli szeretetnek." (Findhorn esszencia)
